Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Szappankészítés anyalkimistáknak

blogom egyelőre ideiglenesen átköltözik a cafeblogra, további írásokat itt olvashatsz:

http://doctorhousewife.cafeblog.hu/

A képet tanulmányozva elkezdhetsz barátkozni a szappankészításhez szükséges kellékekkel. Olivaolaj hegyek, napraforgóolaj, pálmazsír, kókuszolaj, sheavaj, ezek mind ízlésA képet tanulmányozva elkezdhetsz barátkozni a szappankészítéshez szükséges kellékekkel. Olivaolaj hegyek, napraforgóolaj, pálmazsír, kókuszolaj, sheavaj, ezek mind ízlés szerint. A zöld védőkesztyű alatt a nátrium-hidroxid, illóolajok, szárított levendula és száraz gyümölcstea keverék, különböző formák (muffin és danontje) és a kép alján a szappanok, amiket ma állítottunk össze a Családi Kötődő vendégeivel.

A szappanrecepteket ennek a weboldalnak a segítségével állítottuk össze: http://www.soapcalc.net/calc/SoapCalcWP.asp, egyszerű és élményszerű a használata, angolul van, teljesen kezdőknek és profiknak is ajánlom. a részleteket tanulmányozva mindenre választ kapsz, amit a szappankészítésről tudni kell.

Az alapanyagokat részben az internetről rendeltem, részben a helyi boltban vettem meg.

Fontos, hogy mindent pontosan mérjünk ki és a lúggal elővigyázatosan kell bánni.

Azoknak, akik itt voltak és látták a részleteket leírom röviden, hogyan készül a szappan, mindenki másnak a józan belátására bízom, mit kezd a leírással.


-egy fém lábosba kimérjük a zsírokat
-egy másik fém edénybe a vizet, amit a mosogatókagylóban hideg vízbe állítunk
-majd ebbe a vízbe öntjük bele lassan adagolva és egy műanyag kanállal kevergetve az előre kimért NaOH-t, amíg teljesen feloldódik (védőfelszerelés!!! kesztyű, karok eltakarva, szemüveg)
-icipicit felmelegítjük a zsírokat, éppen csak testmelegre (minden folyadék legyen)
-elő a botmixert és folyamatos mixelés mellett hozzácsorgatjuk a NaOH oldatot, a mixer fejét használat közben mindvégig az elegyben tartjuk, hogy ne fröcsögjön.
-addig folytatjuk a mixelést, amíg homogén fehér krémet nem kapunk, aminek a tetején megmarad a minta (lehet kicsit folyós vagy egész "nivea-szerű")
-ebben a fázisban lehet hozzákeverni egy spatula vagy fakanál segítségével az illóolajat és minden mást, amivel szeretnéd dúsítani.
-egy spatula segítségével (pl. szilikon, amivel a tortákra a krémet is kenjük) megtöltjük a formákat a szappannal.
-folpakkal lefedni, konyharuhával betakarni, 2 nap múlva ki lehet menni a formából és szekrény tetején szárítani, érlelni, mondjuk néhány hétig.
-élvezni, ajándékozni, örülni a saját szappannak.

és néhány recept kezdőknek:

1, érzékeny bőrre egy natúr mindentől mentes szappan érintésnyi shea vajjal
-oliva olaj 362 g
-pálmazsír 90 g
-víz 172
-NaOH 58g

-5 g sheavaj


2, narancsos-feketeribizlis kényeztető szappan
-kókuszolaj 182 g
-napraforgóolaj 136 g
-oliva olaj 136 g
-víz 172,4 g
-NaOH 66,6g

-narancsolaj és szárított gyümi mix

3, és egy szappan a hétköznapokra
-olivaolaj 500 g
-víz 150 g
-NaOH 62 g

-levendulaolaj és szárított levendula

0 Tovább

Mire költenél 25 millió dollárt?

Az amerikai kormány most egy olyan programra szánt ennyit, amiben azt vizsgálják milyen hatása lenne annak, ha minden amerikai újszülött genetikai anyagát megszekvenálnák, azaz betűről betűre leírnák a genetikai kódját.

A babákat eddig is több tucat ritka betegségre tesztelték vérből kimutatható biokémiai markerek vizsgálatával több államszintű program keretében. A DNS vizsgálata ezeket a szűrőprogramokat egészítené ki. Jelenleg körülbelül 7000 olyan betegséget tudnak vizsgálni, melyek gyakrabban fordulnak elő bizonyos génvariánsok megléte esetén. Az újszülöttek szűrése, DNS-ük vizsgálata számos új összefüggésre is rámutatna, eddig még ismeretlen genetikai faktorokkal kapcsolatban is új információkat szolgáltatna.

A 25 millió dolláros projekt célja, hogy ezt a kérdéskört körbejárja és válaszokat kapjon olyan kérdésekre, mint például el kell-e mondani a szülőknek, hogy az éppen megszületett babájuknál nagy a kockázata, hogy felnőtt korában rákos megbetegedése legyen.

Mit gondolsz?

forrás: http://www.sciencemag.org/content/341/6151/1163.short

0 Tovább

Puhatalpú vagy szupinált cipőt hordjon a gyerek-dióhéjban a lúdtalp paráról

Újból és újból fellángoló vita tárgya, hogy akkor mezítláb, puhatalpú cipőben vagy szupinált cipőben töltse-e a kicsi gyerek a napjait. Most vettem a fáradtságot és utána néztem ennek a témának. Találtam is egy összefoglalót, ami több aspektusból is megvilágítja az összefüggéseket. A tanulmány a lúdtalpról szól, de pontosan ez az a jelenség, ami miatt egyáltalán eszébe jut egy anyukának, hogy akkor milyen cipőt is adjon a gyerekre.

A lúdtalp para gyökerei Amerikából erednek. A XIX. században a hadseregben ugyanis kizáró okká vált egy időben, hogy lúdtalpas katonák szolgálják a hazát, mert köztük sokkal több olyan akadt, akinek fájdalmat is okozott ez az állapot, emiatt rosszabbul teljesít, kevesebbet bírt, így végülis úgy döntöttek, hogy ez a gyengeség legyen kizáró ok a hadseregben. Később aztán rájöttek, hogy egy egyszerű lúdtalpbetéttel orvosolható ez a dolog és a lúdtalpasokból is teljes értékű katonák varázsolhatók. Azonban addigra, már a civilek között is elterjedt a hit, hogy a lúdtalp ellen küzdeni kell, méghozzá minél korábban teszünk ellene annál jobb. Így jutott el egészen a csecsemőgondozás világáig a dolog. Remek, így most már tudjuk, hogy a mikró és a tépőzár mellett a lúdtalp para is hadiipari fejlesztés.

 

Amit mi széles körben lúdtalpnak hívunk az gyermekkorban élettani állapot, azaz teljesen természetes és nem igényel semmilyen beavatkozást. Ebből az egyenes talpból a fejlődés folyamán alakul ki a homorú lábboltozat az élet első 10 egy néhány évében, ekkorra alakul ki nagyjából a felnőtt korra is jellemző lábszerkezet. Rengeteg országban és különböző korú, nemű, hátterű gyereknél vizsgálták a lúdtalp meglétét vagy hiányát, és nagyjából ezeket lehet megállapítani a felmérésekből:

  • a 3-4 éves gyerekek nagyjából felének van
  • a 10-12 évesek kb. 5-20 százalékának van lúdtalpa
  • több fiúnak, mint lánynak
  •  a legtöbb esetben nincsen egyéb panasz.

Tudományos vizsgálatok kétségbe vonják annak a gyakorlatnak a jogosultságát, hogy egyáltalán szükséges-e vagy van-e bármi értelme a hazánkban is rutinszerűen űzött vizsgálatnak, mikor is a védőnő és a gyerekorvos is megnézi, hogy terhelés alatt milyen a lábboltozat fejlettsége.

Nagyon kevés az olyan eset, amikor problémát okozna a lúdtalp, ami gyermekkorban tehát nem kóros, hanem természetes, és ha más panasszal nem társul, nem igényel semmilyen beavatkozást vagy különleges figyelmet. Ugyanakkor az ízületek lazasága, a túlsúly és az elhízás fokozza az esetleg panaszokat is okozó lúdtalp kialakulásának, fennmaradásának esélyét, illetve súlyosbítja a már meg lévő állapotot, de ez független az illető korától.

Sok esetben tévesen diagnosztizálják a lúdtalpat, és felesleges kezelésnek vetik alá a gyerekeket.

A szülők részéről van egy nyomás a lúdtalp kezelését illetően. Ennek oka részben az a korábban rutinszerűen alkalmazott gyakorlat, hogy nagyon sok gyereknek írták elő a lúdtalpbetét használatát. Legtöbb esetben a már fent említett okok miatt indokolatlanul. Viszont a mai szülők emlékeiben ez úgy él, hogy a lúdtalpbetét vagy más konzervatív gyógymód miatt fejlődött ki jól a lábboltozata, és ezért akár megelőzésképpen is, valamit tenni szeretne, hogy ezt az állapotot biztosítani tudja a gyerekének.

A talptorna, a különböző cipők és talpbetétek hatásáról és hasznáról nem állnak rendelkezésre megbízható vizsgálatok, ezért ezek megelőzést célzó használatát fenntartásokkal kell kezelni.

A láb fejlődéséről dióhájban:

-újszülött talphossza átlagosan 7,6 cm (7,1-8.7 cm között változik).

-ötéves korig borzasztó gyors a láb növekedése

-innentől kezdve a láb végleges éréséig (csontosodás, inak, izmok erősödése, stabilitásuk kialakulása) lelassul ez a növekedés

-lányoknál 12 éves korra fiúknál 14 éves korra fejlődik ki a láb.

-születéstől kb. 8 éves korig jelentős változások zajlanak le a láb fejlődésében, ami a csontok átrendeződésének és növekedésnek köszönhetően a láb szerkezetének és mobilitásának (a részek mozgékonysága) változásában nyilvánul meg.

-normális neuromotoros fejlődés, azaz idegrendszeri és mozgásfejlődés szükséges ahhoz, hogy a képlékeny újszülött lábából egy sokkal statikusabb szerkezetű, működésű láb fejlődhessen ki.

-már gyermekkorban is azok az esetek, amikor a lúdtalp mellé fájdalom vagy más tünetek is társulnak, illetve, ha ún. merev lúdtalpról (nem csak akkor lúdtalpas, ha ráállva kiegyenesedik a talp, hanem akkor is, ha nem éri terhelés a lábat) van szó mindenképpen vizsgálatot és kezelést igényelnek.

-a valódi lúdtalp kezelése a lúdtalpbetét, ortopéd cipő és ehhez hasonló eszközök, továbbá a talptorna, ami elsősorban a mezítláb járást, illetve egyes gyakorlatok alkalmazását jelentik.

-súlyos esetben műtéti beavatkozás is szóba jön.

Amit én ebből az egészből kihámoztam, hogy a legjobb az lenne, ha mindenki legalább 8 éves koráig, de lehetőleg a lányok 12, a fiúk pedig 14 éves korukig mezítláb lennének.

Ha egy számomra közel álló témával szeretnék párhuzamot vonni, akkor olyan ez is, mint a csecsemőtáplálás. A szoptatás a biológiai norma, és minden mást ehhez viszonyítunk. A talp fejlődése esetében a biológiai norma a mezítláb járás, és a cipőhasználat egy kényszermegoldás, ami soha nem lesz jobb, mint a mezítlábazás. Mivel azonban a mi éghajlatunkon és terepünkön szükséges cipőt viselni, ezért amikor muszáj, mégis csak felvesszük a cipőt.

A szupinált cipő is egyfajta cipő, és kb, annyi a különbség cipő és cipő között, mint a különböző tápszerek között. Mivel tudományos módszerekkel nem vizsgálták a szupi cipők hatását a láb fejlődésére, annyit mondhatunk el róla, hogy jelenlegi ismereteink alapján ez is egy cipő…. Hogy például hosszú távon egy egyébként egészséges emberi láb fejlődésére milyen hatása van a szupinált cipőnek (ami ugye megemeli a sarok belső szélét, tehát a mezítlábas járáshoz képest egy attól eltérő anatómiai pozíciót alakít ki) nem tudhatjuk. Ez majd csak akkor derül ki, mikor ezek az amúgy egészséges, de tömegesen szupinált cipőt hordó gyerekek felnőnek és megvizsgálják őket, hogy van-e bármi eltérés közöttük és azok között, akik soha nem hordtak ilyen cipőt.

A puhatalpúak sem gyógycipők, a láb fejlődése szempontjából pontosan annyit érnek, mint egy zokni, ez közel azonos azzal, mintha mezítláb lenne a gyerek.

Ha valakinek vagy a gyerekének kezeletlen ortopédiai problémája, vagy bármilyen kételye van forduljon azonnal ortopéd szakorvoshoz, ő el tudja dönteni, hogy van-e valami és milyen speciális kezelésre van szükség.

Ezek alapján is kívánok mindenkinek jó cipővásárlást :) 

forrás:ha szeretnéd elolvasni az eredeti tanulmányt itt megteheted. Ha esetleg bármit nem értesz vagy szeretnél még beszélni róla ne hezitálj kérdezni, kommentálni.

 http://www.minervamedica.it/en/getfreepdf/YLJHtPiJavzzy5mRvB0iKz8TfDGKLkBmW73m%252FKBpp8F9FVTjqOP8ymEIJrMFJspPQFEQPq5TYQ2P6hyl76ggDA%253D%253D/R33Y2011N01A0069.pdf

3 Tovább

Babahordozás strandon

Ha véletlenül nincs nálad a babahordozód  sem a férjed, sem az anyósod, de mégiscsak vinned kell a gyereket, kapj fel egy törölközőt, és azzal is tudod rövidebb távokra rögzíteni a gyereket magadon. Nem egy ördöngösség, körbetekered magatokat és a megkötött törölközővégekkel rögzíted, ha jó nagy a törölköződ meg lehet úgy is csinálni hogy visszatűröd saját maga alá a törölközőt. Így még mindig könnyebb, mint karizomból tartani a "csöppséget"

0 Tovább

Kötőanyag

Ma almából pektint készítettem, és ezt használtam föl lekvárfőzéshez. A házi készítésű almapektin a kötőanyag, ami zselésíti a lekvárt és megadja neki azt a konzisztenciát, amit kívánunk. Miközben a gyerekeim hordták az almát a mosókádba, én daraboltam a gyümölcsöt, a férjem pedig a nagyobbal rakta a tűzet az üst alá, gondolkoztam egy kicsit a kötőanyagról, mi is ez, és mit jelent ez nekünk a gyereknevelésben.

Nem könnyű egy anyának folyamatosan tevékenykednie, mikor naphosszakat felnőtt társaság nélkül, kettesben van otthon a babájával. Mikor az első babámmal voltam otthon, bizony sokszor előfordult, hogy nem volt mit csinálnom. A házimunka elfogy, de ha ez nem is igaz, a babával kettesben bizony elég unalmassá válhat. Ha nem érted, miről beszélek, akkor ez az írás nem neked szól, nyugodtan zárd be ezt az ablakot. De ha neked is eszedbe jutott már ilyesmi, akkor olvass tovább bátran :)

Biztos sokan tudjátok, mi az a kötődő nevelés. A babahordozás újrafelfedezése is ennek a nevelési iránynak, ha még nagyobb szavakat akarok használni, világszemléletnek köszönheti az elterjedését. A családi létet és az emberek egymáshoz való viszonyát egy új (amúgy nagyon régi) alapokra helyezi. Ez a viszony pedig, az egymás tiszteletén, a partnerségen, a konstruktív kommunikáción alapuló kapcsolatok építésén és ápolásán nyugszik. A felnőttek egymáshoz való viszonya a hétköznapi, életbe ágyazott tevékenységek gyakorlásán keresztül, és természetesen a gyereket is, mint tényezőt figyelembe véve alakul. A gyerekek a felnőtt tevékenységek környezetében, a felnőttektől ellesve, passzívan tanulják meg a közösség normáit és a tőle később felnőttként elvárt viselkedési mintákat.

Hogyan tudja ezt segíteni a szülő?

A legtöbb, amit tehet, hogy egy félreértelmezett gyerekközpontúság helyett, olyan környezetet teremt, ahol a gyerek ellesheti, ezeket a dolgokat. Ő maga is tevékeny a hétköznapokban, nem a gyerek köré építi fel a napjait, a tevékenységét, hanem a gyereket vonja be a saját tevékenységeibe.

Ó, hogy ezt most nem érted, hogy a gyerek alkalmazkodjon hozzád? Nem éppen az a lényeg, hogy a gyerek szükségletei szerepeljenek az első helyen?

De igen! Egy baba szükséglete éppen az, hogy szoros közelségben, az anya biztonságos ölelésében szemlélhesse a világot, amikor álmos aludhasson, amikor éhes ehessen és ez még sokáig, nem hónapokig, de mondhatjuk, hogy az élete első pár évében így van...

Egy pici baba legjobb helyen egy hordozókendőben van anya hasán vagy később hátán, csípőjén. Oda tud bújni. Ha álmos aludhat, és ha éhes azt is rögtön jelzi. Anyának nem kell árgus szemekkel figyelnie, mikor álmosodik el, éhezik meg ez a baba, mert testközelben mindez szinte evidens.

És mi a helyzet az aktivitás iránti igénnyel és a természetes kíváncsisággal, ami már a pici csecsemők és az egyre nagyobbak egyre fokozódó igénye, ezekkel mi van?

Hát aki hordozza a babáját, az tudja a választ. A hordozás biztosítja a folyamatos aktivitást, a baba figyel, és ha elfárad alszik, nem éri túl sok inger, mert el tud bújni, ha nem kér többet a világból. Azonban, ha éppen nézelődni szeretne, azt is tud. A már kúszó-mászó, a járni tanuló babáról nem is beszélve, bármikor le tud kéredzkedni, és meg is teszi ezt, de ha elbizonytalanodik, megijed valamitől elfárad vagy csak éppen kíváncsi rá, mi fő a fazékban, odamegy anyához, és újra hordozott lesz.

Nagyon fontos, hogy közben nem a gyerek van a középpontban, nem az ő tevékenysége, hanem éljük a hétköznapjainkat, megtesszük, amit meg kell tennünk és az anya testén, csendben, parklópályán, a baba minden igényét is kielégítjük.

Na, de most visszatérek oda ahonnan indultam. Próbáljuk ki együtt, milyen az, mikor igazi felnőtt tevékenységben vesz részt anya és baba együtt.

Keressetek társaságot. Menjetek el hordozós klubba, barátokhoz, ahol együtt tevékenykedhettek, miközben a gyerekek is játszhatnak, vagy akár be is kapcsolódhatnak a tevékenységekbe, ha olyan a közeg. Ha nincs ilyen csináljatok! Az anya-baba szigetekből legyen egy kis helyi közösség, ahol jó együtt lenni :)

0 Tovább
«
12345

doctorhousewife

blogavatar

Tudományos alaposságú, megbízható forrásból származó információk gyereknevelésről, -gondozásról és hétköznapi dolgokról. Babahordozás, szoptatás, együtt alvás. Alternatív gyógyászat a tudomány tükrében.

Utolsó kommentek