doctorhousewife

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a neandervölgyi csecsemő hét hónapos koráig kizárólag anyatejet fogyasztott, majd ezt követően kapott egyéb táplálékot is. A kis ősembert a fogai árulták el, mert a fog különböző rétegeiben a bárium-kalcium arányából következtetni lehet arra, hogy mikor mit evett a csecsemő. 

A kutatók egy százezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi csecsemő fogait tanulmányozták. A fogban a fog korára és az étkezési módra jellemző összetételben találhatók meg bizonyos elemek. A fog különböző rétegeiben a bárium-kalcium arányából következtetni lehet arra, hogy a szülést követően mennyi ideig tartott a kizárólagos szoptatás. A méhen belüli időszakban szinte egyáltalán nem épül be bárium a fogakba, az anyatej bárium tartalma viszont viszonylag magas. Sőt azt is meg lehet ezzel a módszerrel fejteni, hogy mikor történt meg az elválasztás, mert az anyatejhez képest a szilárd táplálékból származó bárium beépülése is eltérő az anyatejhez képest.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a neandervölgyi csecsemő hét hónapos koráig kizárólag anyatejet fogyasztott, ezt követően egyéb táplálékot is kapott és 14 hónaposan hirtelen történt meg az elválasztás, aminek akár az anya újabb terhessége vagy egy testvér születése is lehetett az oka.(forrás: Austin et al, Nature.)

A szoptatás számos egészségügyi előnnyel jár. Kisebb az esélye, hogy akut középfülgyulladás, gasztroenteritisz, hasmenés és súlyos alsó légúti fertőzés alakuljon ki, védő hatása van az asztmával és a hirtelen csecsemőhalál szemben, és kevesebb az elhízás a szoptatott csecsemők körében.

A szoptatás jótékony egészségügyi hatását nem csak a csecsemő, de a szoptató édesanya is élvezi, például kisebb az emlő és petefészek rák kialakulásának az esélye.

Intenzíven tanulmányozott téma a szoptatásnak és az egyéb táplálási módoknak a csecsemő és kisgyermek fogaira gyakorolt hatása és, hogy mik azok a tényezők, amik az egyre gyakoribb korai fogszuvasodás kialakulásában szerepet játszanak.

Ami a kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy az éjszakai cumisüveg használat (tápszer vagy más cukortartalmú itallal) és a cumisüveg használata altatáskor növeli a fogszuvasodás kialakulásának esélyét. Ugyanilyen hatása van a rossz, hiányos fogápolási gyakorlatnak és a túl sok cukortartalmú ital fogyasztásának napközben.

Mi az, ami segít megőrizni az egészséges fogakat:

• A fenti szokások kerülése.
• Alapos fogmosás már az első fogak megjelenésekor, előtte akár már az ínyeket is lehet tisztogatni megfelelő eszközökkel.
• Kizárólagos szoptatás hat hónapos korig és a szoptatás fenntartása, cumisüveg és cukor tartalmú italok mellőzése mellett.
• Az éjszakai szoptatás nem befolyásolja károsan a fogak egészségét, a témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatsz.

A fogszuvasodás megelőzése: http://www.lll.hu/fogszuvasodas_megelozese

A témával foglalkozó újabb vizsgálatok nagy része nem elég specifikus, hiányos. Jelenleg zajlik egy nagyszabású, részletes vizsgálat Ausztráliában, melyben a szoptatással kapcsolatos tényezőket is részletesen bevonták a vizsgálatba, ennek eredményei egy pár éven belül várhatók.

Itt pedig egy merítés a témához kapcsolódó újabb szakirodalomból zölddel kiemeltem a fontosabb következtetéseket:

Tiberia MJ, et al

Pediatr Dent. 2007 May-Jun;29(3):201-8.

Risk factors for early childhood caries in Canadian preschool children seeking care.

növeli a fogszuvasodás kialakulásának esélyét, ha

a gyerek cumisüveggel a szájában alszik el

a szülőknek gondot okoz, nehezen tudják megmosni a gyerek fogát

hosszasan éri a fogakat cukor tartalmú ital

befolyásolja, hogy milyen etnikumhoz tartozik a család

Eur J Paediatr Dent. 2013 Mar;14(1):55-8.Influence of feeding practices on dental caries. A case-control study. Bahuguna R

éjszakai cumisüveg használat a legfőbb oka a fogszuvasodásnak az 1-6 éves korosztályban

Salone LRet al J Am Dent Assoc. 2013 Feb;144(2):143-51.

Breastfeeding: an overview of oral and general health benefits.

A szoptatott csecsemő a norma, ehhez kell viszonyítani az eltérő táplálási modellek hatásait.

Összehasonlítva a tápszeres táplálással a szoptatott csecsemők körében alacsonyabb az akut középfülgyulladás, a gasztroenteritisz a hasmenéses betegségek és a súlyos alsó légúti fertőzések, az asztma és a hirtelen csecsemőhalál, kevesebb az elhízás.

Nem volt kimutatható a szoptatás védőhatása a fogszuvasodás tekintetében.

Evidence also suggests that breastfed children may develop a more favorable occlusion in the primary dentition.

Tanaka Ket al J Epidemiol. 2012;22(1):72-7. Epub 2011 Dec 10.

Association between breastfeeding and dental caries in Japanese children.

Japán gyerekek körében a fogszuvasodás aránya a háromévesek körében 20 % volt a vizsgált mintában. A másfél éves koron túl szoptatott csecsemők körében gyakoribb volt a fogszuvasodás, mint akiket ennél rövidebb ideig (6-17 hónap) szoptattak.

Mohebbi SZet al finn Community Dent Oral Epidemiol. 2008 Aug;36(4):363-9.

Feeding habits as determinants of early childhood caries in a population where prolonged breastfeeding is the norm.

• Éjszakai cumisüveges táplálás egyértelműen összefüggésben áll a korai fogszuvasodással.

• Ugyanakkor a szoptatás, a szoptatás hossza, az éjszakai szoptatás és a nappali cukorfogyasztás esetében nem találtak ilyen összefüggést

Spitz ASet al USA J Dent Child (Chic). 2006 May-Aug;73(2):98-104.

Child temperament and risk factors for early childhood caries.

A gyermek temperamentuma és a korai fogszuvasodás

Szülői észlelés alapján, azok a gyerekek, akiket a szülei „könnyű” babának jellemeztek gyakrabban

• aludtak el szoptatás közben
• éjjel is szoptatták őket
• naponta kétszer fogat mostak

A szüleik elmondása alapján „nehéz” babának titulált csecsemők gyakran

• cumisüveggel aludtak el
• elszíneződések voltak a fogaikon

Qin Met al Kína Pediatr Dent. 2008 Mar-Apr;30(2):122-8.

Risk factors for severe early childhood caries in children younger than 4 years old in Beijing, China.

A fogszuvasodásos csoportra jellemző volt

• a szülők alacsonyabb iskolázottsága

• éjszakai etetések
• édesség naponta többször is

• az étel megrágása a csecsemő számára (kínai sajátosság)

A szoptatott csecsemők nyelvi képességei 2 éves korban jobbak a soha nem szoptatott csecsemőkhöz képest. Minél tovább tart a szoptatás annál látványosabb ez a különbség derül ki francia kutatók eredményeiből, melyeket a Pediatrics folyóirat legfrissebb, júliusi számában közöltek.

A kutatók a francia EDEN anya-gyerek kohortot vizsgálták. A nyelvi képességek alakulását a CDI teszttel nézték 1387 2 éves gyermek bevonásával. Az általános fejlődést 1199 3 éves gyereknél vizsgálták.

Figyelembe vették, hogy a gyerekek valaha szoptak-e vagy sem, illetve nézték a szoptatási időszak hosszát és ennek hatását is vizsgálták. A vizsgálatok és a statisztikai elemzések során számos olyan faktort is figyelembe vettek, melyek szintén hatással lehetnek a gyerekek eredményire. Ez azért fontos, hogy valóban a szoptatás hatásait tudják azonosítani és kizárjanak olyan tényezőket, mint például a családok szociális helyzete, vagy a születés módja, melyek szintén hasonló irányba befolyásolhatják a vizsgált képességek alakulását.

A valaha szoptatott csecsemők 3.7 ponttal magasabb eredményeket értek el a nyelvi képességeket mérő teszten és 6.2 ponttal jobban teljesítettek az általános képességfelmérő teszten a soha nem szoptatott babákhoz képest. Az eltérés mindkét esetben statisztikailag szignifikáns, ami azt jelenti, hogy nem a véletlenek összjátéka az eredmény. A finom motoros képességei például egyértelműen jobbak voltak a valaha szoptatott csecsemőknek, míg a probléma megoldó képesség a kizárólagosan szoptatott csecsemők esetében mutatott pozitív összefüggést.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a hosszabb ideig tartó szoptatás összefüggésben áll a jobb kognitív képességekkel és a jobb mozgásfejlődéssel a vizsgált 2-3 éves gyerekek esetében.

forrás: http://www.jpeds.com/article/PIIS0022347612014254/abstract

A tejfogyasztás kialakulását és európai történelmét, tudományos eszközökkel feltáró nagyszabású projekt eredményeiről számolt be a Nature legfrissebb (2013 augusztus 1.) száma. Az időzítés éppen aktuális, mert ma azaz augusztus elsején van az anyatejes táplálás világnapja, amit 1992 óta tartunk számon.

7000 évvel ezelőtt már készítettek sajtot Európában, ezt bizonyítja egy 1970-ben feltárt lengyelországi lelet. Az edényt, aminek vizsgálatára csak 2011-ben került sor, kiégetése előtt szalmaszálakkal lyuggaták át, ezen szűrték át a tejet a sajtkészítéshez. A savó kifolyt a lyukakon a tej szilárd komponensei pedig az edényben maradtak.

A legutóbbi jégkorszakig a nyers állati tej gyakorlatilag fogyaszthatatlan volt a felnőttek számára, mivel a fejlődő szervezet, azután hogy a gyermeknek már nincs szüksége anyatejre, nem termeli a laktáz enzimet, ami a tejcukor emésztéséhez nélkülözhetetlen. Születéskor, ritka kivételektől eltekintve, mindenki képes megemészteni a tejcukrot. Az ehhez szükséges laktáz enzim termelődése 7-8 éves kor körül szűnik meg azoknál, akiket később laktózérzékenynek nevezünk. Számukra a tej fogyasztása igen kellemetlen tüneteket idéz elő: hasmenést és egyéb hasi panaszokat okoz.

Körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt a gazdálkodás felváltotta a vadászó gyűjtögető életformát a közel-keleten. Ezzel párhuzamosan a szarvasmarha-tenyésztők kidolgozták, hogyan lehet a tej laktóz tartalmát annyira lecsökkenteni, hogy ne okozzon problémát a fogyasztása. Ez az eljárás a tej megalvasztása, savanyítása és a sajt- és joghurtkészítés volt. A mai viszonylatban a feta és a cheddar sajtban kevés laktóz van, az érlelt kemény sajtok a parmezán és rokonai pedig szinte egyáltalán nem tartalmaznak laktózt.

Több ezer évvel később egy olyan genetikai mutáció jelent meg és terjedt el Európa szerte, aminek köszönhetően a laktáz enzim termelődése nem áll le gyerekkorban, hanem az egész élet folyamán biztosítja a tejcukor lebontását. Az európai mutáció a kutatók számítógépes szimulációja alapján, magyar földön keletkezett, mintegy 7500 évvel ezelőtt, és innen terjedt el Európában.

Ez a mutáció nagyon gyorsan terjedt Európában, különösen a kontinens északi része felé. Ennek köszönhetően Európa bizonyos részein manapság az emberek döntő többsége nem tejcukor érzékeny.

A világ felnőtt lakosságának 65 százaléka laktóz érzékeny, ehhez képest Európában sokkal alacsonyabb ez az arány, Észak-Európában és Nagy-Britanniában mindössze 10 százalék. Mind Afrikában, mind Ázsiában található még egy-egy gócpont, ahol szintén magas azok aránya, akik egy genetikai mutációnak köszönhetően nem érzékenyek a tejcukorra, de ezek a mutációk nem azonosak az európaival.

Egy másik vizsgálat során megállapították, hogy azok, akik hordozzák ezt a mutációt, 19 százalékkal termékenyebb utódokat nemzenek, mint akik nem hordozók. Ez nagyon erős szelekciós előnyt jelent. Elméletileg ez a tulajdonság annyira előnyös lehet, hogy néhány száz generációnyi idő alatt egy egész kontinenst meghódíthatnak a mutációt hordozó utódok, persze csak akkor, ha rendelkezésükre áll a friss tej.

A haszonállatok csontjainak vizsgálatai alapján a kutatók azt mutatták ki, hogy a gazdálkodást és a szarvasmarha tenyésztést a közel-keleti bevándorlók hozták magukkal és szorították ki a vadászó –gyűjtögető életmódot folytató őslakosokat. Ezzel párhuzamosan jelent meg a laktóz toleranciáért felelős mutáció. A kettő együttes megjelenése, az új életmód és a mutáció következtében a tejivási szokások átalakulása olyan szerencsés kombinációt eredményezett, ami lehetővé tette, hogy ezek a népcsoportok viszonylag gyorsan meghódították Európa nagy részét.

A dél-európai országokban mind a mai napig viszonylag magas, közel 40 százalék a tejcukor érzékenyek aránya, ennek oka a kutatók szerint az lehet, hogy a közel-keletiek még a mutáció megjelenése előtt meghódították a déli részeket, így ezekre a vidékekre lassabban szivárgott csak be a mutáció.

A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a mai európai lakosság egy jó rész ennek az első, laktóz toleráns, tejalapú táplálkozást folytató csoportnak az utódja. A kutatók vizsgálják azt is, hogy miért bizonyult a tejfogyasztás ilyen kiemelkedően előnyösnek a múltban. Egyes feltételezések szerint a hidegebb klíma lehetővé tette, hogy ezt a magas tápértékű italt és készítményeit a hideg hónapokra is eltárolják és fogyasszák, és ennek az elérhetősége nem függött a jobb vagy rosszabb terméstől sem. Másik elképzelés, hogy viszonylag magas D vitamin tartalma miatt, előnyt jelenthetett a tejtermékek fogyasztása azokon a területeken, ahol nem érte elegendő napfény az embereket a hideg hónapokban.

A kutatásokat részben a LeCHE (spanyol, jelentése: tej. Mozaikszó a Lactase Persistence in the early Cultural History of Europe, azaz laktáz perzisztencia a korai európai kultúrában rövidítése) projekt keretében végezték. A LeCHE projekt módszereit alkalmazva más étrendi elemeket, szokásokat érintő táplálkozástudományi kérdésekre is választ kaphatnak a kutatók a jövőben.

forrás: http://www.nature.com/news/archaeology-the-milk-revolution-1.13471?WT.mc_id=FBK_NatureNews

A szoptatott csecsemők kisebb eséllyel lesznek epilepsziások és minél hosszabb ideig tart a szoptatás, annál jobb.

A szoptatás időtartamával arányosan csökken az epilepszia kialakulásának valószínűsége derült ki egy Dániában végzett kutatás során, melyről a februári Journal of Pediatrics folyóirat számol be.

Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy a szoptatás és a későbbi mentális betegségek például a figyelemzavar és a skizofrénia között összefüggés van. Azonban ez az első vizsgálat, amikor a szoptatás és az epilepsziás rohamok közötti összefüggést vizsgálták.

Az epilepszia egy olyan kórkép, melynek során a betegnek visszatérő rohamai vannak, ezek gyakorisága és intenzitása, valamint hossza egyénenként és eseményenként is eltérő lehet. A roham oka az agy normálistól eltérő elektromos aktivitása. Gyógyszeres kezeléssel csökkenteni lehet a rohamok gyakoriságát. A gyermekkori epilepszia sokkal gyakoribb, mint ahogy az a köztudatban él. Az epilepsziás rohamok jellemzően 5 és 20 éves kor között kezdődnek és a gyermekek egy százaléka érintett. A legtöbb esetben (kb. 80 százalék) gyógyszerekkel tünetmentessé tehető az epilepszia és a gyerekek többsége kinövi ezt a betegséget, ami a későbbiekben soha többé nem jön elő.

A dán kutatók 70 ezer 1997 és 2003 között született csecsemő korai táplálását vizsgálták és követték a fejlődésüket egészen 2008-ig. Az anyákkal készített interjúk során vizsgálták, hogy egy éves kor után hány gyereknél fordult elő roham.

A három hónapig szoptatott csecsemőknél 135-ből egy gyermeknek volt epilepsziás rohama egyéves kora után. Akiket legalább hat hónapig szoptattak ott 150-ből egy, a 9 hónapig szoptatott csecsemőknél 200-ból egynél fordult elő epilepsziás esemény.

A kutatók szerint nem meglepőek az eredmények. Az anyatej minden olyan anyagot tartalmaz, amire a normális fejlődéshez, így az agy normális fejlődéséhez is szükség van. A mechanizmusa azonban nem ismert, hogy miért csökkenti a szoptatás időtartama az epilepszia kialakulásának valószínűségét, ennek felderítése további kutatásokat igényelne.

Breastfeeding and Risk of Epilepsy in Childhood: A Birth Cohort Study. Sun Y, Vestergaard M, Christensen J, Olsen J.,J Pediatr. 2011 Jan 11. [Epub ahead of print]

Az emberi tej egyik alkotója az α-laktalbumin fehérje savas közeg hatására  (például a csecsemő gyomrában) olyan szerkezeti változásokon megy keresztül, aminek következtében oleinsavval (egy zsírsav) kapcsolódva képessé válik rákos sejtek elpusztítására.

A 90-es években mutatták ki elsőként ezt a jelenséget, azóta részletesen jellemezték a fehérje szerkezetét, pontos funkcióját és gyógyászati alkalmazására is vannak reménykeltő próbálkozások. Különböző állatokon végzett kísérletek során valamint klinikai körülmények között is igazolták daganatellenes hatását. Az a-laktalbuminnak ezt a különleges tulajdonságokkal bíró változatát HAMLET-nek keresztelték el, ami az angol rövidítése a tumorsejt ölő α-laktalbuminnak (α-lactalbumin made lethal to tumor cells).

A HAMLET felfedezése mellékterméke volt egy olyan kutatásnak a 90-es évek elején, melyben az anyatej antiadhéziós (sejtek összetapadását gátló) összetevőit keresték. Közben azt fedezték fel, hogy bizonyos daganatos sejtek jelentős alaki változáson mennek keresztül, ha az anyatej kazeinfrakciójával keverik össze őket. Sikerült kimutatni, hogy az α-laktalbumin felelős ezért a hatásért, ha savas közegben oleinsavval találkozik. Akkoriban az α-laktalbuminról még annyit lehetett tudni, hogy a laktóz (tejcukor) szintézisében vesz részt. Ezért is volt meglepő, hogy a fehérje egy másik megjelenési formája daganatellenes hatással bír (az első vizsgálat során tüdőkarcinóma sejtek pusztulását idézte elő) Abban az időben még úgy gondolták, hogy a fehérjék részlegesen csomagolt vagy köztes formái toxikusak, mivel hasonló szerkezeti változás más fehérjék esetében súlyos betegségeket okoz (amiloidózis különböző megjelenési formái).

Laboratóriumi vizsgálatok során a HAMLET-ről kimutatták, hogy 40 különféle daganatos sejt elpusztítására képes. Ami még nagyon fontos, hogy az egészséges sejtekre nincs hatása, csak a daganatos sejteket öli meg. Hatását vizsgálják bőrrák, a nyálkahártyák különböző tumorai illetve agydaganat esetében. Klinikai vizsgálatok során húgyhólyagrákos betegeknél elpusztult rákos sejtek ürültek a vizelettel minden egyes HAMLET-tel történő kezelés során.

Ami miatt tudományos szempontból még izgalmasabbnak találták a kutatók a HAMLET fehérjét az az, hogy előtte az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a fehérjék természetes megjelenési formája az egyetlen olyan szerkezeti forma, ami az élő szervezetben valamilyen biológiai funkció betöltésére képes. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a fehérjék részleges kibontása, letekeredése (unfolding) olyan új tulajdonságokkal ruházza fel a fehérjét, aminek következtében egy egészen új feladat ellátására lesz alkalmas a szervezetben. Ilyen átalakulás sok esetben akkor történik, ha megváltoznak a sejten kívüli tér tulajdonságai, például a HAMLET esetében a gyomor erősen savas közege. Ezen túlmenően helyi tényezők stabilizálhatják vagy tovább módosíthatják a fehérje szerkezetét, a HAMLET-nél az oleinsav ez a stabilizáló tényező.

Evolúciós nézőpontból a HAMLET felfedezése segít annak megértésében, hogy hogyan lehetséges az, hogy korlátozott számú génről kellő diverzitású és funkciójú fehérje képződjön, ami a rendkívül összetett szervezet működéséhez szükséges. A fehérjét kódoló gén határozza meg a fehérjét felépítő egységek az aminosavak sorrendjét, ezt az információt módosíthatja, átrendezheti a sejtmagból a fehérjeszintézis helyére információt szállító mRNS többféle darabolódása, átrendeződése (splicing). A fehérje szintézisét követően is különböző módosítások történnek a fehérjével sejten belül és végül a negyedleges szerkezet kialakulása, továbbá a fehérje részleges kicsomagolása (unfolding) is új funkcióval ruházhatja fel a fehérjét. Ezen változások, átalakulások következtében egyetlen génről számos eltérő funkcióval rendelkező fehérje képződhet.

Structure and function of human α-lactalbumin made lethal to tumor cells (HAMLET)-type complexes.Mossberg AK, Hun Mok K, Morozova-Roche LA, Svanborg C. FEBS J. 2010 Nov;277(22):4614-25. doi: 10.1111/j.1742-4658.2010.07890.x. Review.PMID: 20977665 [PubMed - indexed for MEDLINE]