Az emberi tej egyik alkotója az α-laktalbumin fehérje savas közeg hatására  (például a csecsemő gyomrában) olyan szerkezeti változásokon megy keresztül, aminek következtében oleinsavval (egy zsírsav) kapcsolódva képessé válik rákos sejtek elpusztítására.

A 90-es években mutatták ki elsőként ezt a jelenséget, azóta részletesen jellemezték a fehérje szerkezetét, pontos funkcióját és gyógyászati alkalmazására is vannak reménykeltő próbálkozások. Különböző állatokon végzett kísérletek során valamint klinikai körülmények között is igazolták daganatellenes hatását. Az a-laktalbuminnak ezt a különleges tulajdonságokkal bíró változatát HAMLET-nek keresztelték el, ami az angol rövidítése a tumorsejt ölő α-laktalbuminnak (α-lactalbumin made lethal to tumor cells).

A HAMLET felfedezése mellékterméke volt egy olyan kutatásnak a 90-es évek elején, melyben az anyatej antiadhéziós (sejtek összetapadását gátló) összetevőit keresték. Közben azt fedezték fel, hogy bizonyos daganatos sejtek jelentős alaki változáson mennek keresztül, ha az anyatej kazeinfrakciójával keverik össze őket. Sikerült kimutatni, hogy az α-laktalbumin felelős ezért a hatásért, ha savas közegben oleinsavval találkozik. Akkoriban az α-laktalbuminról még annyit lehetett tudni, hogy a laktóz (tejcukor) szintézisében vesz részt. Ezért is volt meglepő, hogy a fehérje egy másik megjelenési formája daganatellenes hatással bír (az első vizsgálat során tüdőkarcinóma sejtek pusztulását idézte elő) Abban az időben még úgy gondolták, hogy a fehérjék részlegesen csomagolt vagy köztes formái toxikusak, mivel hasonló szerkezeti változás más fehérjék esetében súlyos betegségeket okoz (amiloidózis különböző megjelenési formái).

Laboratóriumi vizsgálatok során a HAMLET-ről kimutatták, hogy 40 különféle daganatos sejt elpusztítására képes. Ami még nagyon fontos, hogy az egészséges sejtekre nincs hatása, csak a daganatos sejteket öli meg. Hatását vizsgálják bőrrák, a nyálkahártyák különböző tumorai illetve agydaganat esetében. Klinikai vizsgálatok során húgyhólyagrákos betegeknél elpusztult rákos sejtek ürültek a vizelettel minden egyes HAMLET-tel történő kezelés során.

Ami miatt tudományos szempontból még izgalmasabbnak találták a kutatók a HAMLET fehérjét az az, hogy előtte az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a fehérjék természetes megjelenési formája az egyetlen olyan szerkezeti forma, ami az élő szervezetben valamilyen biológiai funkció betöltésére képes. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a fehérjék részleges kibontása, letekeredése (unfolding) olyan új tulajdonságokkal ruházza fel a fehérjét, aminek következtében egy egészen új feladat ellátására lesz alkalmas a szervezetben. Ilyen átalakulás sok esetben akkor történik, ha megváltoznak a sejten kívüli tér tulajdonságai, például a HAMLET esetében a gyomor erősen savas közege. Ezen túlmenően helyi tényezők stabilizálhatják vagy tovább módosíthatják a fehérje szerkezetét, a HAMLET-nél az oleinsav ez a stabilizáló tényező.

Evolúciós nézőpontból a HAMLET felfedezése segít annak megértésében, hogy hogyan lehetséges az, hogy korlátozott számú génről kellő diverzitású és funkciójú fehérje képződjön, ami a rendkívül összetett szervezet működéséhez szükséges. A fehérjét kódoló gén határozza meg a fehérjét felépítő egységek az aminosavak sorrendjét, ezt az információt módosíthatja, átrendezheti a sejtmagból a fehérjeszintézis helyére információt szállító mRNS többféle darabolódása, átrendeződése (splicing). A fehérje szintézisét követően is különböző módosítások történnek a fehérjével sejten belül és végül a negyedleges szerkezet kialakulása, továbbá a fehérje részleges kicsomagolása (unfolding) is új funkcióval ruházhatja fel a fehérjét. Ezen változások, átalakulások következtében egyetlen génről számos eltérő funkcióval rendelkező fehérje képződhet.

Structure and function of human α-lactalbumin made lethal to tumor cells (HAMLET)-type complexes.Mossberg AK, Hun Mok K, Morozova-Roche LA, Svanborg C. FEBS J. 2010 Nov;277(22):4614-25. doi: 10.1111/j.1742-4658.2010.07890.x. Review.PMID: 20977665 [PubMed - indexed for MEDLINE]