A bél határoló funkciójának sérülése súlyos emésztőszervi betegségeket idéz elő. Ilyen a koraszülött csecsemőknél az egyik legfőbb halálozási okként szereplő nekrotizáló enterokolitisz (NEC), az anyatejnek azonban védő szerepe van a betegséggel szemben. A tápszerrel táplált koraszülött csecsemőknél gyakrabban alakul ki és súlyosabb lefolyású a betegség, mint az anyatejet fogyasztóknál. A kutatók feltételezik, hogy az anyatej egyik összetevőjének az eritropoietinnek fontos szerepe van ebben.
A bélnyálkahártya átjárhatóságának szabályozásában fontos szerepe van a sejt kapcsoló struktúrák közül az ún. tight junctionnek, ami a belet határoló sejtek közötti anyagáramlásért felelős sejtfelszíni képlet. Ezek a kapcsoló struktúrák szabályozzák a víz, különböző oldott anyagok, elektrolitok felszívódását, továbbá fontos szerepük van a különböző méreganyagok, allergének és kórokozók elleni védekezésben, gátolják azok átjutását a bélüregből a szervezet felé. Ezeknek a képleteknek a hibás működése és ennek következtében a bél határoló funkciójának a sérülése súlyos emésztőszervi betegségeket idéz elő. Ilyen például a koraszülött csecsemőknél az egyik legfőbb halálozási okként fellépő csecsemőkori nekrotizáló enterokolitisz. Az anyatejnek védő szerepe van a betegséggel szemben. A tápszerrel táplált koraszülött csecsemőknél gyakrabban alakul ki és súlyosabb lefolyású a nektrotizáló enterokolitisz, mint az anyatejet fogyasztóknál. A kutatók feltételezik, hogy a tej egyik összetevője, az eritropoietin (Epo) fontos szerepet játszhat ebben a folyamatban. Az eritropoietin számos feladatot lát el a szervezetben, fontos szerepe van a sebgyógyulásban és a vérképzésben, ez utóbbi tulajdonsága miatt főként a kerékpársportban népszerű doppingszer. Kimutatták továbbá, hogy védi az ereket bélelő endoteliális sejtek közötti kapcsolatokat, illetve hasonló feladatot lát el az agy-vér gát esetében is. A Chicagói Egyetem kutatói feltételezték, hogy a bélben is hasonló szerepet tölt be, ami megmagyarázza, hogy miért mérsékli a nekrotizáló enterokolitisz kialakulásának esélyét.
A nekrotizáló enterokolitisz kialakulásában kulcsszerepe van a bélrendszer éretlenségének. Az Erika C Claud által vezetett kutatócsoport ezért egy magzati bélepitélium (a belet határoló sejttípus) sejtvonalon végezte el az elgondolás igazolásához szükséges kísérleteket. Az eritropoietin fokozta a ZO-1 nevű fehérje kifejeződését, méghozzá minél nagyobb koncentrációban volt jelen az Epo, annál több ZO-1 jelent meg. A ZO-1, azaz zonula occludens-1 fehérje a tight junctiont alkotó fehérjék egyike, melyek biztosítják a fizikai kapcsolatot a sejtek között, ugyanakkor határoló funkciójuk is van, vagyis szabályozzák bizonyos anyagok átjutását.
Patkányon végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a szájon át adagolt Epo csökkentette a nekrotizáló enterokolitisz kialakulásának esélyét 45 százalékról 23 százalékra, ami statisztikailag is jelentős különbségnek számít. Az Epo-kezelés hatására a patkányok bele megőrizte határoló funkcióját és a ZO-1 fehérjét is megóvta a tight junctionökben. A kutatók úgy vélik, hogy a szájon át bevett Epo szerepet kaphat a bélbetegségek gyógyításában.
Eredeti közlemény: http://www.jbc.org/cgi/doi/10.1074/jbc.M110.154625
Utolsó kommentek